Teljes döbbenet az orosz-amerikai béketárgyalások miatt a Politicónál

Miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz vezetővel „azonnal tárgyalásokat kezd” az ukrajnai háborúról, láthatóan elszabadultak az indulatok a brüsszeli lapnál.

Schiff a közösségi médiában is kiakadt már, mondván, „ma Trump elnök felhívta ellenségünket, Oroszországot, mielőtt szövetségesünket, Ukrajnát hívta volna”, ráadásul Pete Hegseth elzárkózott Ukrajna jövőjétől a NATO-ban, és szuverenitásának helyreállításától saját földjén.

A Politico összeszedte a további reakciókat is, Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője Franciaország, Lengyelország, Németország, Spanyolország, Olaszország és az Egyesült Királyság nevében ki is adott egy késő esti közleményt, melyben hangoztatta, hogy

és most meg kell erősíteni Ukrajnát, hogy a biztonsági garanciák elég szilárdak legyenek.

Marko Mihkelson, az észt parlament külügyi bizottságának elnöke pedig már Európa sötét napjáról beszélt, és arról a sürgető igényről, hogy az európai vezetők „saját kezünkbe vegyék sorsunkat”.

James Cleverly volt brit külügyminiszter pedig stratégiai hibának nevezte, hogy Trump megmondta, miről kell lemondania az egyik félnek, s hogy „azt a benyomást kelti, hogy az invázió kifizetődik”.

Volodimir Zelenszkij pókerarccal tűrte a helyzetet a lap szerint, a Trumppal és Scott Bessent amerikai pénzügyminiszterrel folytatott beszélgetései során, felmondva a régi paneleket az orosz agresszió megállításáról és a megbízható béke biztosításáról.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök „igazságos békére”, valamint arra szólított fel, hogy Ukrajna és Európa minden tárgyaláson az Egyesült Államokkal üljön asztalhoz.

Ennél is továbbment a lap által idézett Marcy Kaptur ohiói kongresszusi képviselő, aki Ukrajnát az európai kontinens szabadságáért harcoló harcvonalnak nevezte, és

illetve Chrystia Freeland kanadai liberális miniszterelnök-jelölt, aki szerint Ukrajnának teljes jogú NATO-taggá kell válnia.

A lap idézte Szijjártó Péter magyar külügyért is, aki közölte, hogy három éve a háború árnyékában élve reménykedtünk, a Trump-Putyin telefonhívással pedig közelebb kerültünk a béke reményéhez.

Minderre azután került sor, hogy Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter felszólította Ukrajnát, hogy adja fel az Oroszország által megszállt összes terület visszafoglalásának reményét, és a 2014 előtti határokhoz való visszatérést „illuzórikus célnak” nevezte; Trump pedig maga is azt mondta a Fehér Házban újságíróknak, hogy Kijev „nem valószínű, hogy visszakapja az összes földjét”, de egy részét azért igen; s később is csak azt mondta, nem volt jó elkezdeni ezt a háborút, és békét kell kötni.

Nyitókép: Maxym Marusenko / NurPhoto / NurPhoto via AFP